Daniel John "Danny" Sullivan III
1950.03.09.
Az autóversenyzői képességét a Jim Russell Racing School-ban csiszolta.
1978-ban 18 évesen a CASC/SCCA, vagyis az Atlantic sorozatban versenyez egészen 1982-ig. Legjobb eredményét 1978-as szezonban hozza, újoncként a 9. helyen végez.
A következő években csupán öt versenyen áll rajthoz, így igazán kiugró eredményt nem mutathatott fel.
1982-ben lehetőséget kap a CART sorozatban a Forsythe csapatnál négy verseny erejéig. Az Atlanta-i oválon újoncként a 3. helyen végzett. Indulhatott az Indianapoli 500-as versenyen is, ahol a versenye a 148. körben a T4-ben ért véget.
1983-ban a Formula-1-es Tyrrell csapatnál kap lehetőséget. Monaco-ban az 5. helyen ér célba, és ez is marad a szezonban elért legjobb eredménye is.
1984-re a Shierson Racing-nél kap lehetőséget a CART sorozatban. Ez az első teljes szezonja. Három győzelmet szerez, Cleveland, Pocono és Sanair, összesen öt Top 5 helyezést szerez. A szezon kiválóan sikerül, hiszen a bajnokságot a 4. helyen zárja.
A következő szezonban, 1985-ben sikerül megismételnie a kiváló szezont, de ezt már a Penske csapattal viszi véghez. Ebben a szezonban elhódítja az Indianapolis 500-as trófeát, és még az évadzáró Miami utcai versenyen is első lesz. Nyolc Top 5 helyezést ér el, és a szezon végén ismét 4. lett.
1986-ban még mindig a toppon van. Nyerni tud Meadowlands-i és Cleveland-i versenyeken. Emellett Long Beach-en és Cleveland-ben Pole-ból is indulhatott és kilenc Top 5 helyezés jelzi kiváló versenyzői kvalitását. A pontversenyben a 3. helyet szerzi meg.
1987 nem sikerül túl fényesen. A Penske csapat sem hozza a legjobb formáját, versenyzői az 5. (Rick Mears), 9. (Danny Sullivan) és 13. (Al Unser) helyen végeznek. Danny még ilyen körülmények között is képes volt hét Top 5 helyezést összehozni.
1988 Danny Sullivan és a Penske éve. A szezonban 10 Pole pozíciót szerez és négy versenyt nyer (Portland, Michigan, Nazareth, Laguna Seca). Összesen tizenegyszer végez a Top 5-ben. A fantasztikus szezon végén bezsebelheti a bajnoki címet is.
1989 ismét szerényebb eredményeket hozott számára. Pocono-ban és a Elkhart Lake-ben nyerni tud. Ennek ellenére csak a az összetett 7. helyet szerzi meg.
1990 az utolsó szezonja Roger Penske csapatánál. ismét egy közepes szezon, ismét két nyert versennyel, Cleveland és Laguna Seca. A szezon során hatszor esik ki műszaki hiba miatt. A szezont a 6. helyen zárja.
1991-re Pat Patrick csapatához szerződik. Egy csalódást keltő szezonban lett része. Mindössze két Top 5 helyezést tudott szerezni. Ebben a szezonban karrierje során először marad győzelem nélkül. Az év végi 11. hely sem túl fényes.
1992-ben csapatot vált, és a Galles-Kraco Racing-hez szerződik. A Long Beach-i pályát győztesen hagyja el, és ismét a mezőny elején fejezi be a versenyeket. öt Top 5 és tizenegy Top 10 helyezés jelzi, hogy ismét versenyképes. A szezont a 7. helyen zárja.
A következő 1993-as szezon nem hoz sok jót. A szezon közepén sikerül Detroit-ban nyernie, de az évad vége katasztrófálira sikerül. Ennek következménye az összetett 12. hely.
1994-ben pihenőt ad magának és az ABC/ESPN riportereként dolgozik. de a NASCAR-ban is megfordul és részt vesz Brickyard 400-as versenyen a Winston Cup Series keretében. Átruccan Európába is az Alfa Romeo csapat vendégekét a DTM-ben is megmutatja magát. Majd a LeMans-i 24 órás versenyen egy Dauer 962LM autóval rajthoz áll, csapattársai Thierry Boutsen és Hans-Joachim Stuck. A 3. helyen intik le a csapatot.
1995-re visszatér a PacWest Racing volánjánál. A visszatérés nem túl sikeres. A csapattal csak a középmezőnyben képes versenyezni, így a szezon végén csak a 19. helyet tudja megszerezni.
1996 és 1997 között az ABC-TV kommentátora ismét.
A későbbiekben nyit egy Lexus márkakereskedést Jacksonville-ben.
Részt vesz a Red Bull Driver Search programjában.
2010 és 2012-ben bírói feladatokat lát el Formula-1-es versenyeken.
Bajnok: 1988
Indianapolis 500 győztes: 1985
Rajtok: 171
Győzelmek: 17
Pole: 19
Pontok: 3296
Címei:
2011, Motorsports Walk of Fame
2012, Motorsports Hall of Fame of America
2022, Indianapolis Motor Speedway Hall of Fame