
Bobby Rahal és Carl Hogan által alapított csapat az 1991-es megalapítást követően az 1992-es szezonban mutatkozott be. Rahal ekkor már kétszeres bajnok és egyszeres Indianapolis 500 győztes volt.
Az első évben csak Bobby Rahal volt a csapat egyetlen pilótája. Egy Lola-Chevy párosítással vágtak neki a bajnokságnak. Az újonc csapat a tapasztalt Rahal-al a nyeregben a bajnoki címig meg sem állt! Négy győzelem, Phoenix, Detroit, New Hampshire és Nazareth. A szezon első fele sikerült nagyon erősre és ez kitartott végig.
Ezután saját kasztni építésére szánták el magukat. Az RH-001-Chevy az 1993-as Surfers Paradise-i évadnyitón mutatkozott be, nem is rosszul, hiszen Surfers-ben Rahal a 6. majd Long Beach-en a 2. lett. Viszont az Indy500-on nem sikerült a kvalifikáció ezekkel a versenygépekkel. Bobby Rahal visszatért a Lola kasztnihoz. Ebben a szezonban már Mike Groff vezetett Bobby Rahal mellet. Rahal csak a 4. helyet tudta megszerezni az év végére.
z 1994-es sikertelenebb év után a csapat a Mercedes motorba helyezte bizalmát. Versenyt nem tudtak nyerni, de kilenc Top5 helyezést azért elértek, A főnök Rahal a bajnokság 3. helyén zárt.
A következő években visszaesett a csapat teljesítménye. Ez visszavezethető arra, hogy Carl Hogan elhagyta a csapatot és megalapította saját csapatát. Bryan Herta-nak 1998-ban sikerült a Monterey-i versenyt megnyernie, és ezzel egy kis sikert hozva a csapat életébe. 1999-ben Laguna Seca-ban megismételte eme sikerét. Csapattársa Max Papis pedig a bajnokság 5. helyén zárt.
A csapat lassan kezdte megtalálni a helyes utat. A 2000-es szezon során 12 Top5 helyezést hozott össze a csapat, Kenny Brack pedig a 4. helyen fejezte be a szezont.
2001-ben az eddig használt Reynard autót ismét a Lola váltotta, és ez meghozta a sikereket is. a Papis/Brack páros összesen hat versenyt nyert. Kenny Brack az összetett 2., míg Max Papis a 6. helyén végzett.
Még két szezont maradta a CART sorozatban, 2003-ban még Michel Jourdain Jr. revén az összetett 3. helyét tudták megszerezni. Jourdain két versenyt nyert a csapatnak. 2002-ben ,ár Bobby Rahal nyitott az IRL felé, két versenyen is részt vett csapata, Fontan és Indianapolis. Majd 2003-ban mát teljes szezonos csapatot is indított, Jimmy Vasser-rel és Kenny Brack-el.
2004-től már csak az IRL sorozatra koncentrált. A csapathoz csatlakozott a TV-s David Letterman, így kialakult a Rahal Letterman Racing, Az IRL-es évek sikertelenebbek voltak, egyedül az első 2004-es szezonban sikerült Buddy Rice révén a 3. helyig jutniuk Rice megszerezte a csapat első Indy500-as győzelmét majd nyerni tudott még a Kansas-i és Michigan-i oválokon is. A következő sikertelen szezonok miatt, 2008 végén a csapat visszalépéséhez vezetett.
2009 és 2010-ben csak az Indianapolis 500-as versenyeken indítottak egy autót. 2011-ben az indy500 mellet még Kentucky-ban is rajthoz állt a csapat.
A visszatérés éve 2012. A csapathoz csatlakozott még Mike Lanigan. Ezután a Rahal Letterman Lanigan Racing néven versenyeznek a továbbiakban. Takuma Sato-t szerződtetik, Sato legjobb eredményei a Sao Paulo-i 3., és az Edmonton-i 2. hely volt.
2013-tól a csapatnál versenyez Graham Rahal, Bobby Rahal fia. A kezdeti sikertelenség után 2015-re összeáll a Team. Garham Rahal Fontana-i és Mid-Ohio-i győzelme a további hat Top5 helyezéssel együtt a bajnokság 4. helyéig repíti a csapatot. Graham a következő évadokban is hozza az eredményeket, három győzelmet szerez ismét Mid-Ohio(2016) és majd a Detroit-i dupla forduló(2017) mindkét versenyét, így 2016-ban 5., míg 2017-ben a 6. lett édesapja csapatával.
2007-ben egy Porsche 911 GTR3-as autóval részt vettek a Petit LeMans sorozatban, az év végén a GT2-es kategória 6. helyét szerezték meg. a 2008-as szezon kihagyása után egy gyári támogatású BMW E92 M3-as versenyautóval tértek vissza, Tommy Milner és Dirk Müller pilóta párossal. A szezon végére, kategória 3. helyet szereztek.
2010-ben amit lehetett megnyertek, egyéni és csapat bajnoki címet szereztek a kategóriájukban. 2011-ben az első két helyen hozták be autóikat a 12 órás Sebring-i versenyen. Majd még két versenyt nyerve ismét egyéni és csapat bajnoki címet szereztek. A Sebringi győzelmet 2012-ben megismételték, de a bajnoki címeket nem sikerült begyűjteniük.
A következő évben lecserélték az E92-es autót egy Z4 GTE-re. Ezzel az autóval is nyerni tudtak a Long Beach-i és Lime Rock-i versenyeken. De a Corvette csapatot nem sikerült legyőzniük, így csak a 2. hellyel kellett megelégedniük. Egészen 2013-ig vettek részt a sorozat versenyein.
2017-ben a Global Rallycross Championship-ben indítottak egy Ford Fiesta ST autót, Austin Dyne vezetésével. Dyne a bajnokság 9. helyét szerezte meg nekik.
2018-ban továbbra is Graham Rahal vezeti a #15-ös autót, de mellé érkezett az Indy500 győztes Takuma Sato.
Bajnoki címek:
CART: 1992
Petit LeMans: 2010, 2011 (egyéni és csapat is)
Indianpolis 500 győzelem: 2004 |