Egy igazán patináns csapat, amely a '70-es évek elejétől a sorozat meghatározó csapatávé kezdte kinőni magát.
1967-ben Trans-Am és Can-Am versenyeken debütál Mark Donohue-t versenyeztetve egy Chevy Camaro-val. A Can-AM-ben 1974-ig, a Trans-Am sorozatban egészen 1971-ig futtatja csapatát.
Roger Penske által alapított csapat az 1968-as Mosport-i két versenyen mutatkozott be az open-wheel kategóriában, és nem is rosszul. Mark Donohue-val a volán mögött egy 6. és egy 4. helyet szereztek. Még egy versenyen álltak rajthoz, a Riverside-i pályán, de itt a felfüggesztés meghibásodása miatt Donohue kiállni kényszerült. Ekkor a csapat még az Eagle által gyártót kasznit használt és Chevy motort.
Egészen 1971-ig a csapat csak 4 - 5 versenyen állt rajthoz Mark Donohue-val. 1969-ben már Lola-Chevy, majd Lola-Ford párosítással gurultak pályára. A legjobb eredményük a Brainerd-i második versenyen elért 4. hely volt. 1970-ben már komolyabb eredményeket hoztak. Két Indianapolis-i versenyen, Indy 500 és Indy 150, is a 2. helyen intették le Donohue-t. Ebben az évben a Lola-Ford és McLaren-Offy párosításoknak szavazott bizalmat a csapat.
1972-es az első teljes szezonjuk, miközben 1971-től egészen 1977-ig a Formula-1-ben is versenyeztette csapatát, legnagyobb sikerük az 1976-os USA GP-n John Watson által elért győzelem volt. Ebben az évben a McLaren-Offy autó mellett döntött Penske. Jó döntésnek bizonyult, hiszen az évad 10 versenyéből hatszor zártak autói a Top5-ben. Ebből két győzelem is volt. Gery Bettenhausen a Trenton-i versenyen szerezte meg a csapat első győzelmét, míg Mark Donohue az 56. Indianapoli 500-as versenyen emelhette magasra a Borg-Warner trófeát. A csatnál versenyzett még Gordon Johncock és Mike Hiss is, mindketten egy-egy versenyen kaptak lehetőséget.
1973-ra Gary Bettenhausen maradt a teljes szezonos versenyző. Ebben az évben a McLraen és Eagle kasznit variálták az Offy motorral. Bettenhausen a Texas-i oválon győztesként szállhatott ki az autójából, és összesen hat Top5 helyezést zsebelt be.
A következő '74-es szezon gyengére sikerült, de 1975 visszataláltak a helyes útra. Ekkor már Tom Sneva tekerte a kormányt, mint teljes szezonos versenyző. Mellette Bobby Allison kapott még lehetőséget. Sneva a Michigan-i versenyen állhatott fel a dobogó legfelső fokára, győztesként.
Ezután három szezonon keresztül a Tom Sneva, Mario Andretti páros volt a fő versenyzőgárdája. Főleg McLaren autókat használtak egészen 1978-ig. Már 1977-ben kipróbálták a saját Penske PC elnevezésű autót pár versenyen. Ebben az évben szerezte meg a csapat az első bajnoki címét, Tom Sneva-val. Sneva két versenyt nyerve; Texas és Pocono, és összesen nyolc Top5 helyezést gyűjtve.
Viszont 1978-tól csak a Penske kasztnis autó futott a pályára ki. És nem kis nevek alkották a csapat gerincét, Tom Sneva, Mario Andretti és Rick Mears. A bajnok ismét Tom Sneva lett, tizenkét Top5 helyezést szerezve, igaz versenyt nyernie nem sikerült. De ezt pótolta Andertti (Trenton) és Rick Mears (két Milwaukee verseny és Barnds Hatch).
A '80-as évektől a sorozat Top csapata lett. 1979 és 2003 között kilenc bajnoki és 12 Indy500 győzelmi trófeát tehettek a vitrinbe, és ezt nem kissebb nevekkel a volán mögött érte el, mint Rick Mears, Al Unser, Bobby Unser, Emerson Fittipaldi Danny Sullivan, Al Unser Jr., Gil De Ferran és Helio Castroneves. Sikerei jelentős részét a kor legjobb motorjával a méltán híres Ford Cosworth DFX-es érte el. 1986-tól egészen 1993-ig Chevy motorokat épített az autóiba.
A sikeres Penske kasznit 1984 és 1987 között többször is March-ra cserélte, majd visszatért teljes mértékben a saját tervezésű autóhoz. De a '90-es években ismét megpróbálkozott másik gyártókkal, így pályára gördültek ismét Lola, majd pedig Reynard kasztnikkal is. Ekkor már az Ilmor cég által fejlesztett Mercedes motorok dübörögtek a burkolat alatt.
Roger Penske az 1996-ban létrehozott IRL sorozatba átpakol 2003-ban. Itt viszont már csak a sorozat által meghatározott autót használhatja, és ez a Dallara, bár még a G-Force is elérhető volt még. Az IRL-ben is meghatározó szerepet játszott Roger Pendke csapata, annak ellenére hogy csak egy bajnoki címet sikerült szerezniük, és Sam Hornish Jr. révén is csak egy Indy500 győzelemig jutottak 2006-ban.
2008-ban ismét egységes lett a két sorozat. Innentől kezdődik az igazán nagy csata a másik patináns csapattal a Chip Ganassi csapatával. Amelyben az elmúlt 10 évet nézve a bajnoki címek terén a hat CGR címmel szemben csupán három bajnoki trófeája van. A klasszikus Indy versengésben éppen hogy le van maradva a Ganassi és az Andretti csapat mögött.
2009-ben Helio Castroneves, majd 2015-ben Juan-Pablo Montoya szerezte meg neki a Borg-Warner trófeát. A bajnoki címeket pedig Will Power (2014), Simon Pagenaud (2016) és a 2017-es szezonban szerződtetett fiatal amerikai titán Josef Newgarden hódította el a bajnoki címet ezáltal méltón megünnepelve a csapat 50. szezonját. A csapat minden szezonnak bajnokesélyesként vághat neki. Mint mindig jelenleg is kiváló versenyzőket szerepeltet. Jelenlegi 2018-as csapata is csak bajnokokból áll Will Power, Simon Pagenaud és Josef Newgarden
Roger Penske csapat 2018-ban már az 51. szezonját kezdi meg.

Mr. Penske viszont nem ragadt le az open-wheel versenyzésnél.
Egy nagyon komoly NASCAR csapattal is rendelkezik. A NASCAR-ban 1972-ben debütált a csapat ugyancsak Mark Donohue-val.
1976-ban Bobby Allison az összetet 4. helyét szerezte meg. 1977 végén Penske elatta a csapatát az Elliot családnak.
1991-ben hívta életre újból a csapatot, Rusty Wallace-al a volán mögöttés a Miller sör szponzorációjával. Wallace egészen 2005-ig vezette az autóját. 2008-ban Ryan Newman és a Penske csapat megnyerte a Daytona 500-at. Ezután csatlakozott Brad Keselowsky, majd Joy Logano. Logani 2015-ben megnyerte a csapat második Daytona 500-as trófeáját. A harmaik versenyző lejenleg a 25 éves Ryan Blaney.
Az évadok során összesen 166 versenyen intettél le győztesként az autóit, és 2012-ben Brad Keselowsky-val bajnokok lettek.

A másik NASCAR sorozat amelyben részt vesznek az Xfinity Series. Ebben a sorozatban 1997-ben álltak rajthoz először Rusty Wallace-al. Ebben a sorozatban is sikerült bajnoki címet szerezniük 2010-ben. Brad Keselowsky hat győzelemmel a zsebében hódította el a címet.

Roger Penske sokoldalúságát jellemzi, hogy az American LeMans Series-ben 2005-től vesz rész az LMP2-es kategóriában. Már a 2006-os szezonban a bajnoki címig jutnak, a Lucas Luhr és Sasha Maassen féle csapat egyéni bajnoki címet szerez, a másik csapat Timo Bernard és Romain Lucas az összetett 5. helyét szerzi meg. 2007-ben ismét csapat és egyéni címet szereznek, most a Bernard/Lucas páros lett a bajnok, míg a Luhr/Briscoe páros a 3. helyen zárt. A 2008-as szezonban megnyerék a 12 órás Sebring-i versenyt és a bajnokságot is immár sorozatban harmadszor, ismét a Bernard/Lucas páros bizonyult a legjobbnak.

De kihagyhatatlannak tűnik számára az ausztrál V8 Supercars bajnokság is, ahol 2015-ben vetette meg a lábát a Dick Johnson Racing-el fuzionálva létrejött a DJR Team Penske.

A csapat rendszeres résztvevője a Daytona 24 órás versenynek is. 1969-ben Mark Donohue és Chuck Parsons pilóta párossal sikerült megnyerniük a neves versenyt.

2017-ben pedig bejelentette, hogy visszatér az IMSA kategóriába is 2018-tól.

Bajnoki címek:
Open-wheel: 1977, 1978, 1979, 1981, 1982, 1983, 1985, 1988, 1994, 2000, 2001, 2006, 2014, 2016, 2017
NASCAR Xfinity Series: 2010
NASCAR Sprint Cup: 2012

Indianapolis 500 győzelem: 1972, 1979, 1981, 1984, 1985, 1987, 1988, 1991, 1993, 1994, 2001, 2002, 2003, 2006, 2009,2015
Daytona 24H győzelem: 1969
Daytona 500 győzelem: 2008, 2015