Navigáció
Kezdetek...
AAA National Championship !!!
USAC National Championship
C.A.R.T. & USAC
ChampCar World Series
IRL
IndyCar
Indianapolis 500 bajnokai
IMS története
Hall of Fame
Triple Crown Trophy
In Memoriam
Technikai adatok
Szabálykönyv 2019
Statisztika
IndyCar versenyek felvételei
INDYCAR 36
INDYCAR 101
Galéria

Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
új jelszó kérése
Facebook
Online Statisztika
Online vendégek: 1
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 10
Aktiválatlan tagok: 0
Legújabb tag: Acelvaros

Látogatók ma: 81
Online látogató: 1
Max. Onlinerekord: 130
Max. napi rekord: 7939
Látogatók tegnap: 898
Látogatók a hónapban: 20500
összes látogatók: 1727917
Online
Verseny eredmények, 2019
Top5
1. 2. 3. 4. 5.
Josef Newgarden Alexander Rossi Simon Pagenaud Scott Dixon Will Power
535 pont 500 pont 495 pont 483 pont 407 pont
Teljes pontverseny tábla
Visszaszámlálás

A Gateway-i versenyig

van hátra

Mel Kenyon

Mel Kenyon
(1933.04.15. - )

Születési hely: Lebanon, Indiana, USA

Elő találkozása az autóversenyzéssel 13 éves korában történt.
A versenyzői karrierjét 1954-ben, 21 évesen kezdte egy 1937-es Chevy Coupe-val.
1955-től módosított Stock Car autókkal versenyzett.
1958-tól áttért a Midget Car versenyzésre. 1962-ben futotta első bajnoki évadját a NASCAR keretein belül a Floridai Midget Car sorozatban. Majd áttért az USAC National Midget bajnokságba, ahol az 5. helyen végzett.
1963-ban már az összetett 2. helyet szerzi meg. Ebben az évben indul először az USAC National bajnokságban, két versenyen, Trenton-ban és Phoenix-ben.
1964-ben pedig bajnokként zárja a szezont az USAC National Midget bajnokságban. Az USAC Nemzeti bajnokságban ekkor öt versenyen vesz részt. Legjobb helyezése a Júniusi Milwaukee versenyen elért 5. hely.
1965-ben a Federal Engineering csapattal nevez az Indianapolis 500-as versenyre, de nem tudja kvalifikálni magát. Részt vesz a Langhorne-i versenyen, ahol súlyos balesetet szenved. Az autójának motorja felrobban, ezért elveszti az autó felett az uralmát és falhoz csapódik és elveszti eszméletét. A mögötte érkező két versenyző, Jim Hurtubise és Ralph Liguori az olajos pályán megcsúszva belecsapódik Mel autójának üzemanyag tartályába. Kenyon súlyos égési sérüléseket szenved, és elveszítette szinte az összes újját, a bal kezén. Mel testvére, Don, és apjuk, Everett tervezett egy speciális gumi kesztyűt, amely pontosan illeszkedett Mel kezéhez, és ezt akasztotta be a kormánykerékbe.
1966-ban, 11 hónap után visszatér a versenypályákra. A Nemzeti Midget bajnokságban 12 első és második helyet szerez. Indianapolis-ban kvalifikálja magát a Gerhardt csapattal, és az 5. helyen ér célba. Ezután indul még a Milwaukee, Trenton és Phoenix-i versenyeken is.
1967-ben a National Midget bajnokság 49 versenyéből 17-et megnyer. Folytatja open-wheel karrierjét is. Kilenc versenyen indul. Trenton-i versenyen az 5. helyet szerzi meg. Az 1968-as USAC bajnokságban a 9. helyen végez. Győznie nem sikerül, de Indianapolis-ban és Phoenix-ben 3. helyen intik le. Megnyeri a National Midget bajnokságot.
1969-ben ismét kevés versenyen indul. Az Indy500-as versenyen 4. helyen zár. A Júniusi és az Augusztusi Milwaukee versenyeken nem tud elérni komoly eredményt.
1970-es USAC bajnokságban öt versenyen indul, ebbő négy Top10 helyezést szerez.
Az 1971-es évadban egy 12. helyet tud csak produkálni öt versenyen.
1972-ben a Gilmore Racing-hez szerződik. Michigan 200-as versenyen 3. lett. Érdekesség hogy a verseny végére kifogy az üzemanyaga, de még így is megtartotta a 3. helyét két kör hátrányban. Kevésszer ér célba pontszerző helyen. Tíz versenyből ötször kényszerül kiállni műszaki hiba miatt.
1973, Indianapolis-ban ismét a 4. helyet szerzi meg az Atlanta Falcons által szponzorált Eagle - Offy versenyautóval. A versenyeken rendre a 10. hely környékén intik le. Mivel ekkor sem versenyez teljes szezont így csak a bajnokság 19. helyére rangsorolják.
1974-től főleg Indianapolis-ban próbál indulni. De nem koronázza siker próbálkozásait. 1978-ban végleg kiszáll az USAC open-wheel bajnokságából, ahol 60 versenyen állt rajthoz.
Viszont folytatja a Midget Car versenyzést. 1984-re a Midget versenyeken megszerzi 100. győzelmet.
1985-ben ismét National Midget bajnok.
1988-ban visszavonul.
Elindult 1993-ban az Indianapolis Speedrome versenyen, amit megnyert 60 évesen.
1963-ban és 1975-ben megnyeri a nagy hirű Turkey Night Grand Prix-t.
1963-tól 1988-ig tartó Midget Car karrierje során 111 győzelmet szerez.
A sikeres Midget Car karrierje miatt kiérdemli a "King of the Midgets" és "Miraculous Mel" beceneveket.

Címei:
1984, National Midget Auto Racing Hall of Fame
2003, Motorsports Hall of Fame of America
2003, International Motorsports Hall of Fame

Születésnapok és megemlékezések
2018.08.23.

Mai születésnaposok!

Bill Sheffler
1917.08.23.-1949.06.28.

Bruce Jacobi
1935.08.23.-1987.02.04.


Mai megemlékezés!

George 'Doc' MacKenzie
1906.07.16.-1936.08.23.

Jim Hemmings
1934.06.10.-1962.08.23.

Cliff Spalding
1929.08.06.-2009.08.23.

Weblapok

Partnerek

Frumok

Generálási idő: 0.07 másodperc 2,358,580 egyedi látogató