
George Robson
(1909.02.24. - 1946.09.02.)
Születési hely: Newcastle-upon-Tyne, England, UK
Minden nyilvántartás szerint George brit vagy éppen kanadai volt,de több adat szerint valójában amerikai.
Valóban Nagy-Brittániában született de a család 1910-ben Torontóba költözött.Édesapja az első világháború idején visszaköltözött Angliába, de a család 1923-ban végérvényesen Kaliforniában telepedett le.
Kezdetben golfozott, de ez annyira nem lelkesítette fel,testvéreivel (Jimmy-vel és Hal-al) 1931-ben kezdett versenyezni.
A bemutatkozás Chowchilában egy félmérföldes pályán került sor egy átalakított roadster géppel.
1932-től már sprinterekkel versenyzik az Oakland-i és a híres Ascot-i versenyeken Sparks gépekkel, de továbbra is versenyzik roadsetrekkel valamint később törpékkel is.
1938 nyarán ment Milwaukee-ban az első Indy versenyére ahol is a 10. helyet csípte meg Cragar gépével. Indul még Syracuse-ban is, ahol a 11. helyen intették le.
1939-től résztvevője az Indy 500 versenyeknek.
Bár az 1939-es versenyen még csak mint tartalék versenyző jut szóhoz, 34 kör erejéig. A következő Milwaukee- oválon viszont az 5. pehyet szerzi meg. Syracuse-i versenyen pedig 10 lett.
1940-ben egy Miller-Offy autóval indul az Indy500, de csak a 23. tud lenni műszaki hiba miatt. Viszont a következő két versenyen remekül szerepel Leon Duray csapatával. A Springfield-ben 4, mig és Syracuse-ban 2. helyen intették le.
Az 1941-es Indy500 sem sikerül jól számára, olaj szivárgás miatt a 66. körbenkiállni kényszerül, majd mint tartalék versenyző vezethet 80 kört. De ez is csak a 25. helyre lett elég. A következő két versenyen a Marks csapattal áll rajthoz. Milwaukee 7. hely, Syracuse pedig 9. hely.
A háború alatt kaliforniában dolgoztak a Robson fivérek(Jimmy 1941-ben vonult vissza egy súlyos baleset után, Hal még sokáig versenyzett).
1946 tavaszán a playboy Joel Thorne nevezte George-t a versenyre, amely igen fényesre sikerült, hiszen megszerezte a Borg-Warner Trophy-t. Tehát a háború utáni első 500-at George Robson nyerte "Poison Lil" gépével.
Az egész szezonja igencsak jól sikerült, hiszen végig harcban volt a bajnoki címért, Amikor a versenyt be tudta fejezni két kivétellel győztesként távozott, Indy500, Langhorn 2, Powell 2, Langhorne 3, William Groove 7, Dayton 4. A két kivétel is 2. helyet jelent, Langhorne 1 és Lakewood 2. Hihetetlen sorozatot produkált. De szeptember elején megtörtént a tragédia:
Atlantában a Lakewood-i pályán hatalmas por volt a nyári szárazság miatt. Többek véleménye szerint a versenyt el is kellett volna halasztani de ez nem történt meg.
Billy DeVore gépe nem volt a legjobb állapotban,ezért a pálya belső ívén ballagott,ugyanis ha célba ér akkor is magas pénzdíjazásban részesül.A nagy porfelhőben Robson és a texas-i sztár George Barringer harcoltak a jobb helyekért és nem vették észre DeVore gépét. Barringer telibe találta a lassú gépet majd a két roncson átszaggatott Robson, de még őket is telibe találta a háborús hős Bud Bardowski.
A versenyben vezető Ted Horn értesítette a rendezőket a balesetről és ekkor állították le a versenyt.
Robson a helyszínen, Barringer a kórházban halt meg, DeVore kulcscsonttöréssel megúszta, Bardowski könnyebb sérülésekkel. Halálos balesete ellenére a szezont a 2. helyen zárta.
Indianapolis 500 győzelem: 1946
Rajtok: 21
Győzelmek: 6
Pole: - |