Születési hely: Albuquerque, New Mexico,USA

Versenyző családban látta meg a napvilágot.
Édesapja, Jerry Unser Sr. és két testvére, Joe és Louis Jr. is versenyzéssel foglalkoztak. 1915-ben vettek rész először a Pike's Peak-i versenyen egy oldalkocsis motorkerékpárral.
A fivérek indulni szerettek volna Indianapolis-ban. Az autójukat a Denver és Colorado Springs közötti szakaszon tesztelték. Egyik teszt alakalmával Joe vezette az autót, és elvesztette uralmát felette. A baleset következtében életét vesztette.
Louis Jr. a Pike's Peak-i versenyt kilencszer nyerte meg 1930 és 1960 között, kiérdemelve ezzel az Old Man of the Mountain címet.
Jerry Unser a fiait, (Jerry Jr., Louie, Bobby és Al Sr.) egy Ford T Modell-el tanította meg vezetni és versenyezni Albuquerque környékén.

Football-ról váltott autóversenyzésre. Első versenyét 1957-ben nyerte egy módosított Stock Car autóval, amit édesapja és testvére Bobby épített.
1959-ben indul először a Pike's Peak-i versenyen. 1960 és 1962-ben 2. lett, majd 1964 és 1965-ben elnyeri a Pike's Peak-i trófeát. 1964-ben mutatkozik be az USAC Nemzeti bajnokságban az augusztusban megrendezett Milwaukee versenyen. A motor meghibásodása miatt kiesik az 51. körben. 1965-ben már teljes szezont versenyez. Az Phoenix -i versenyre nem tudja kvalifikálni magát. A következő versenyen Indianapolis-ban A.J. Foyt egyik tartalék autójával indul. A 32. rajthelyről feltornázza magát a 9. helyre a verseny végére. A szezon többi versenyén rendre a középmezőnyben fejezi be a versenyeket. Az év végi összesítésben a 19. helyet foglalja el.
1966-os évad jól sikerül, szerez négy Top5 helyezést, így az év végén az 5. lesz.
1967-ben ismét az bajnokság 5. helyén zár. Rendre a mez?ny elején ér célba, igaz győzelmet még nem sikerül szereznie. 1968-ban kezdenek jönni a sikerek. Négy Pole és zsinórban öt győzelem(Nazareth, Langhorn2, Langhorn3, Indy 200 Heat 1 és Indy 200 Heat 2). A bajnokságot a 3. helyen fejezi be. 1969-ben tesz még egy lépést előre a bajnoki cím megszerzése felé. Az év végén Mario Andretti mögött a 2. lett, megelőzve testvérét Bobby-t. A nehezen induló szezon második felére hozza a jó helyezéseket és ismét öt győzelemig jut.
1970 Al Unser éve. Tíz győzelem, köztük az Indianapolis 500 mérföldes verseny trófeája. Hatalmas fölénnyel utasítja maga mögé Bobby Unser-t a bajnokságban.
1. Al Unser 5130 pont
2. Bobby Unser 2260 pont
Az 1971-es szezon jól indul. Az első hat versenyből ötöt megnyer. Begyüjti második Indy500 győzelmét. Viszont a szezon második fele katasztrófálisra sikerül, pontot sem tud szerezni. Ezért visszacsúszik a bajnokság 4. helyére.
1972: A Parnelli - Offy autóval csak négyszer tud pontszerző helyen célba érni. Legjobb helyezés az Indianapolis-i 2 hely. Az év végén ismét 4. lett.
1973-ban a továbbra is müszaki gondokkal küszködő Viceroy/Parnelli - Offy autóval versenyez. A szezon első Texas-i versenyét megnyeri, majd ismét jönnek a kiesések. Ez rá is nyomja a bélyegét a szezonjára, csak a 13. helyet tudja megszerezni.
1974-ben a Viceroy/Eagle - Offy autóval indul neki a szezonnak. A szezon második felében folyamatosan pontszerző helyen ér célba. Michigan-i 200 mérföldes versenyen nyerni tud. a bajnokságban a 4. helyre rangsorolják.
1975-ben a szezon nagy részét kihagyja, így komoly eredményeket nem tud felmutatni.
1976-ban leszerződik az American Racing Wheels csapattal. Jó évet zár, három győzelem, Pocono, Milwaukee és Phoenix díját zsebelheti be. A bajnokságban ismét a 4. helyet szerzi meg.
1977: a szezon eleje és vége kiválóan sikerül, a közepe viszont csalódás számára. Az év végén Tom Sneva mögött a 2. helyen végez.
1978: ismét Tom Sneva a nagy ellenfél. Hatalmas harcot vívnak a bajnoki címért. Tom Sneva 4153 pontot, míg Al Unser 4031 pontot gyüjt össze a szezon végére. Egyedül csak a Texas-i versenyen nem tud pontot szerezni. Indianapolis-ban megszerzi harmadik győzelmét.
1979-ben a Chaparral csapatnál versenyez. Győznie csak a Phoenix-i oválon sikerül az évadzáró versenyen. De még így is behozza a csapatot az év végi elszámolásnál az 5. helyre.
1980-ban már a Longhorn Racing-nél láthatjuk. Közepes teljesítményt tud felmutatni, így visszacsúszik a 8. helyre.
1981-ben továbbra is a Longhorn csapattal versenyez, kevés sikerrel. A tabella 10. helyén zárja a szezont. 1982-ben egy kis fejlődést mutat a csapat, aminek köszönhetően Al Unser is előre lép az összetett 7. helyére.
1983-ra átszerződik Roger Penske csapatához, ami kiváló döntésnek bizonyult. Mindkét fél számára gyümölcsző kapcsolat lett. Al Unser megszerezte a bajnoki címet, ami zsinórban a Penske Racing 3. bajnoki címe is. A szezon során tíz Top5 helyezést szerzett, igaz csak egy győzelemre futotta Cleveland-ben.
Ettől az évtől kezdve fia, Al Unser Jr. is a CART sorozatban szerepel.
1984-es szezon sikertelenségre kárhoztatja. A Penske csapat által fejlesztett kasztni nem sikerül fényesen. Nagyon kevés pontot tud csak összeversenyezni, ezért visszaesik a 9. helyig.
1985-ben fával, Al Unser Jr.-al van nagy versenyben a bajnoki címért. Sikerül legyőznie fiát, mindössze 1 ponttal, megszerezve ezzel harmadik bajnoki címét. Ebben az évben a Penske csapat March kasztnivel versenyzett.
1986-ban csupán öt versenyen vesz részt. pontot nem sikerül szerezni ezeken a versenyeken.
1987-ben ismét öt versenyen indul. Az Indianapolis 500 mérföldes versenyen megszerzi negyedik trófeáját. A következő Michigan-i versenyen a 2. helyen intik le. Ezen a két versenyen szerzett pontokkal a bajnokság 13. helyeét szerzi meg.
1988 és 1989-ben még indul a szezon több versenyén, de igazán jó eredményeket már nem tud elérni.
1990-től főleg Indianapolisban indul, de emellett még nevez az 1990-es Michigan-i, az 1991-es Phoenix-i és a az 1992-es Nazareth-i versenyre is.
1992-es Indy500 a 3. helyen intik le.
1993-ban a 12. helyen ér célba Indianapolis-ban.
1994-re leadja a nevezését az Indy500-ra, de indulni már nem indul, mert visszavonul a versenyzéstől.

Rajtok:321
Győzelmek: 39
Pole: 28

Címei:
1998, International Motorsports Hall of Fame
1991, Motorsports Hall of Fame of America