Navigáció
Kezdetek...
AAA National Championship !!!
USAC National Championship
C.A.R.T. & USAC
ChampCar World Series
IRL
IndyCar
Indianapolis 500 bajnokai
IMS története
Hall of Fame
Triple Crown Trophy
In Memoriam
Technikai adatok
Szabálykönyv 2019
Statisztika
IndyCar versenyek felvételei
INDYCAR 36
INDYCAR 101
Galéria

Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
új jelszó kérése
Facebook
Online Statisztika
Online vendégek: 1
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 10
Aktiválatlan tagok: 1
Legújabb tag: Acelvaros

Látogatók ma: 622
Online látogató: 1
Max. Onlinerekord: 130
Max. napi rekord: 7939
Látogatók tegnap: 641
Látogatók a hónapban: 12027
összes látogatók: 1843892
Online
Verseny eredmények, 2019
Top5
1. 2. 3. 4. 5.
Josef Newgarden Simon Pagenaud Alexander Rossi Scott Dixon Will Power
641 pont 616 pont 608 pont 578 pont 550 pont
Teljes pontverseny tábla
Visszaszámlálás

A 2020-as szezonkezdésig

van hátra

Parnelli Jones

1933 Augusztus 12. -

Születési hely: Texarkana, Arkansas, USA

Rufus Parnell Jones néven látta meg a napvilágot. A Kalifornia-i Torrance városában nevelkedett.
Versenyzéssel 17 éves korában kezdett el foglalkozni. Első versenyét a Gardena-i Carrell Speedway-en futotta. 1950-ben több versenyszériában is versenyzett, sok tapasztalatot szerezve. A NASCAR Pacific Coast Late Model Series-ben 15 versenyt nyert.
A következő szezonokat a nyugati parti Stock Car, Midget és Sprint Car pályákon töltötte. 1960-ban a Midwest régió SprintCar versenyein vett részt, J.C. Agajanian támogatásával. Első USAC bajnoki versenyét 1960-ban Milwaukee-ban futotta le a Fike Plumbing csapat autójával. Csak a 16. lett. Ez az év volt egyben az első szezonja is. A Sacramento-i versenyen a 2. helyen intették le. Összesítésben a 18. helyig jutott.
1961-ben már az USAC-ban is Agajanian égisze alatt versenyzett. Vegyes szezont futott Langhorn-ban és Sacramento-ban a 2. helyen végzett. A Phoenix-i versenyt pedig megnyerte. És egy pole-t is feljegyezhetett a Springfield-i versenyen. A szezont a 9. pozícióban zárta.
1962 már sikeresebb évadot hozott, négy pole(Indianapolis, Syracuse, ISF és Phoenix). Az ISF (Indiana State Fairgrounds) pályán futott Hossier Hundred versenyt pedig megnyerte. A szezon első harmada pazarra sikreredett a hat Top5 helyezéssel. A szezon hajrájában két verenyen műszaki hiba miatt állt ki. Így csak az összetett 3. helyét tudta megszerezni.
1963-ban elhódította a Borg-Warner trófeát, megszerezve az Indy500 győzelmet. Az 500 mérföldes száguldást pole-ból indulva nyerte. A szezon viszont inkább visszaesés volt, hiszen rendre az autó meghibásodásával küszködött. Év közben indult a Sebring-i 12 Órás versenyen és még több Stock Car versenyen is. A híres Pikes Peak-i Int. Hill Climb versenyt megnyeri, új Stock Car sebességrekordot állítva fel.
1964-ban még mindig akadtak műszaki problémái az autójának. Indianapolis-ban például a Pit-ben kigyulladt az autója, így feladni kényszerült a versenyt. Legmegbízhatóbb autója egy Lotus RE gép volt, három pole-t és két győzelmet (Trenton és Milwaukee) szerzett vele. Októberben megnyerte a bajnokságon kívüli 200 mérföldes Riverside-i versenyt egy Shelby Cobra-val. Az USAC Stock CAr bajnokságában hét versenyt nyer. A Turkey Night Grand Prix (Midget Car) verseny első helyét is bezsebelte.
1965-ös szezonban má csak pár versenyen vesz részt. Az Agajanian/Hurst csapat Lotus gépével Indianapolis-ban a 2. helyen intik le, majd szerez egy győzelmet a Milwaukee első versenyen, a másodikon pedig pole-ból indulhatott. A Mecom csapattal Stock Car versenyeken indul.
1966-ban mindössze három verseny erejéig száll ringbe. Az eredmények csalódást keltőek. Viszont Midget Car versenyeken remekel, kilenc versenyből 5-öt nyer, köztük más második alkalommal a Turkey Night versenyt. A bajnokságban a 14. lett úgy, hogy a szezon 65 versenyébőé csak kilencen vett részt. A Mecom csapat LolaT70-es autójával Can-Am versenyeken indul.
1967-ben Andy Granatelli csapatával indul az Indy500-on egy Praxton turbinás autóval. a 196. körben kiesik, de így is a 6. helyen végzett. Bud Moore csapatával Trans-Am versenyeken indul, de emelett a Can-Am bajnokságban is versenyez. A Daytona-i 300 mérföldes versenye a 3. helyen zárt, Dan Gurney csapattársaként. Ebben az évben kipróbálja magát Off-Road versenyeken is.
1968-ban folytatja az Off-Road versenyzést egy Ford Bronco volánja mögött. Emellett a Trans-Am versenyeket sem hanyagolja el. A mexikói Baja 1000-es versenyt megnyeri.
1969-ben üzleti partnerével, Velko "Vel" Miletich-el együtt megalapítják a Vel's Parnelli Jones Racing-et. A Trans-Am versenyeken kiválóan szerepel Bud Moore Ford Mustang autójával. Két versenyt is nyert, Michigan és Donnybrooke.
1970-ben folytatja sikeres Trans-Am szereplését, öt győzelmet zsebelve be. De csapatát sem hanyagolja el, sőt, győzelemre vezeti csapatát. Al Unser tíz versenyt nyerve, köztük az Indy500-at és bajnok lett. Hatalmas sikerr egy újonc csapatnak. 1971-ben ismét bajnok let a csapat, Joe Leonard vezette győzelmre a csapatot. A szezon során összesen hat versenyt nyertek, Al Unser 5-öt, Joe Leonard 1-et. Al Unser másodszor hodította el az Indy500 győzelmet ekkor.
A Parnelli csapat begyűjti zsinórban 3. bajnoki címét 1972-ben. Ismét Joe Leonad lett a bajnok.
1973-ban szerényebb szezon következik, pedig kiváló versenyzői vannak, Al Unser, Joe Leonard és Mario Andretti. De csak két győzelmet sikerül szerezniük(Al Unser 1, Mario Andretti 1). Újra részt vesz a Baja 1000 mérföldes versenyen és ismét megy nyeri.
1974-ben már nem csak az USAC sorozatban, hanem a Formula-1-ben is versenyezteti csapatát Mario Andretti-vl a volán mögött, igaz ekkor csak egy versenyen vesznek rész. A következő szezon nagy részén versenyeznek, de kevés sikerrel. 1976-ban már csak egy versenyen vesznek részt és ezzel le is zárult az európai kaland.
A csapat 1976-ban bezárta kapuit.
Jones 1988-ban részt vesz amerika két legnagyobb Stock Car versenyén, a 24 órás Daytona-i és a 12 órás Sebring-i versenyen is.
És ezzel lezárult versenyzői karrierje is.
Fia követi édesapját versenyző pályán, P.J. Jones néven.

Indianapolis 500 győzelem: 1963

Rajtok: 59
Győzelmek: 6
Pole: 12

Csapattulajdonosként:

Bajnok: 1970, 1971, 1972
Indianapolis 500 győzelem: 1970, 1971

Cimei:
1990, International Motorsports Hall of Fame
1991, National Sprint Car Hall of Fame
1992, Motorsports Hall of Fame of America
1961, Indianapolis 500 co-Rookie of the Year
1964, USAC Stock Car champion
1960, 1961, 1962 USAC Sprint Car Series Champion
1976, Off-road Motorsports Hall of Fame
2001, West Coast Stock Car Hall of Fame
2001, International Midget Auto Racing Hall of Fame

Születésnapok és megemlékezések
2019.12.12.

Mai születésnaposok!

Harry Lewis
1895.12.12.-1969.07.06.

Phillippe Etancelin
1896.12.28.-1981.10.13.

John Crone
1908.12.12.-1999.04.07.

Eugen Bjornstadt
1909.12.12.-1992.?.?

Rex Easton
1913.12.12.-1974.12.21.

Andy Furci
1916.12.12.-1998.07.09.

Wally Dallenbach
1936.12.12.

Emerson Fittipaldi
1946.12.12.

Weblapok

Partnerek

Generálási idő: 0.12 másodperc 2,505,590 egyedi látogató